A következő címkéjű bejegyzések mutatása: PSZIHOLÓGIA. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: PSZIHOLÓGIA. Összes bejegyzés megjelenítése

Az áldozat szerep, a függő maszkja, a 'függő' kézírása (kapcsolatfüggés)

1-3 éves korban legnagyobb problémánk, ha szüleink „hátat fordítanak” nekünk. Ha  úgy érzzük  ott hagytak, nem foglalkoznak velünk.

Amikor a gyermek elhagyva érezheti magát:

Három dolog, ami a tartós párkapcsolat alapja

 


A fiatal párok életében talán a legfontosabb kérdés, tudnak-e majd, közös utat bejárni. Közös út alatt nem a létfenntartáshoz szükséges egzisztencia megteremtését értem, persze ez is lényeges. Ennél is fontosabb, mennyire tud elmélyülni köztük a kapcsolat, és hogy ez az intim mélység hogyan fog működni.

Örökségünk: lelki sérüléseink, feltett maszkjaink rövid története

Halhatatlan lelkünk az eddigi életeinkben felhalmozott csomagokkal, újra és újra, különféle testekben tér vissza, hogy törlesszen vagy hozzáadjon addigi tartozásához. Rendezetlen tapasztalataink ismét, és ismét lehetőséget kapnak a korrekcióra. Ez az adósságrendezés az oka, hogy azt a születési családot választjuk, akikhez jelenleg tartozunk. Világrajövetelünket követően, életünkben az összes ember azért jelenik meg, hogy a születési előtti élettervnek megfelelően fejlődhessünk.  

Szavak, melyek használatával magadat gyengíted

Minden alkalommal, amikor az alábbi kifejezések közül használunk, jobb esetben gyengítjük, rosszabb esetben el is 'párologtatjuk' energiáinkat. 

"De.." A másik érvelését követően a legtöbbet használt szó. Sokszor sokunk mondja egy egy beszélgetés során "Igen, de.."  "Egyetértek de.."  "Megértem amit mondasz, de..."  "Szeretlek, de". A  de szó, mindent töröl, ami előtte áll.  Egyszerűbb, pontosabb, érthetőbb, ha a de szócska használata helyett, elmondjuk, érvekkel alátámasztjuk mi az amivel nem értünk  egyet, és miért.

3 felnőttkori viselkedésminta, amiben visszaköszön a valamikori szeretetmegvonás

„Ha jó leszel akkor…szeretlek.”
  Kultúrspecifikus mondat ez nálunk. A szabad gyermeki kifejezésmód elfojtása, a konzervatív magyar családi ’értékek’ tartópillére. Szülők ezrei szeretetmegvonással idomítanak arra, hogyan feleljünk meg az elvárásoknak, akkor is ha fáj, akkor is ha  gyermekként magunkon kell „erőszakot vennünk”. A ’jó kisfiúknak’, és a ’jó kislányoknak’ megvannak a jellemző vonásaik, a gyermeknek pedig ezeket a vonásokat birtokolni kell!  Bármi áron! Mennyibe fáj ez később nekünk?  

Az élet, a lelkünkben játszódik

Nem attól lettünk azzá akivé,  ami életünk során megtörtént velünk, hanem azoktól a lelki tényezőktől, amik  a történések során lejátszódtak bennünk. A valamikori pillanatnyi érzések bevésődésétől. Nem a bántás volt ami  eldöntötte,  hogy hogyan tovább, hanem azok  a lelki tényezőink, amik reagáltak ezekre a bántásokra.

Nem szeretni magam, és közben az igazit remélni ellentmondás. Az önértékelés fejlesztése, megoldást jelent.

Ahhoz hogy magam szeretni tudjam, megfelelő önbecsüléssel kell rendelkeznem. A kiegyensúlyozott önbecsülés, önismereti feltételhez kötött. Az önszeretet viszont feltétel nélküli.

Légy jóban a "fekete farkasoddal!" A 3-2-1 módszer!

 „Lelkünkben folyamatosan harc dúl egy fehér, és fekete farkas között, hogy melyikük győz, azon múlik, melyiket etetjük!” mondja az öreg indián unokájának. 

Hogy a fekete farkas bennünk mekkora ’hatalommal’ bír, annak a szubkultúrának a hiedelem rendszere dönti el, amibe beleszülettünk. Kisgyermekkori tiltások, mi a jó, mi a rossz mi a helyes viselkedés, mi nem az. „Légy jó gyerek,... aki jó, az ilyen meg ilyen!”

Egy XXI. századi többgenerációs családmodell margójára. Mennyit ér, az egy életen át hozott áldozat?

"A mi családunk ’mintacsaládnak’ számít a településen ahol élünk. Három generáció él egy fedél alatt. Vasárnaponként, misére járunk a szokás miatt. Az egész család együtt, a gyerekeinkkel, szüleinkkel. Nem látom  értelmét csak azért járni, mert az ősök is járnak. Előtte utána viták veszekedések, közte vasárnaponként kis színjáték. Próbáltam párszor nem elmenni, mindennek elmondtak." (Levélrészlet-engedéllyel.) 

MEGBOCSÁTANI...

Gyerekként...
A bántás, az  érzelmi elhanyagolás akkor fáj leginkább ha a születési családunkból érlezik. Miértek, okok és indokok, sérelmek, befelé szivárgó lelki sebek. Vád, önvád....Aztán hogy mégse legyek teljesen kitaszított,  hogy megmaradjon a valahová tartozás csalóka illúziója, gyerekként megtanultam hallgatni. Kezdetben azért, mert azt hittem így helyes. Később persze rájöttem hogy nem, de ekkorra már talál annyi hibát magában az ember lánya, hogy fel sem merül benne más alternatíva.  Az idő múlásával a fájdalom elül valahova, és nem marad körülötte más mint a  mérhetetlen csend.....  

Ha úgy érzed hogy nem szeretnéd tovább vinni fájdalmaidat...

Egy nyugodt órában ülj vagy feküdj le,  hagyd lelki szemeid előtt  lejátszódni az a helyzet amiről úgy gondolod, jobb lett volna, ha meg sem történik. Mialatt belülről szemléled az eseményt és szereplőit, tudatosítsd magadban hogy ez az egész úgy ahogy van,  sorsod törvényszerű velejárója volt. Érezd és gondold át, hogy enélkül,  ma nem az lennél aki, nem ott tartanál ahol. 

Akik hathatós nyomot hagynak.

Gondolj vissza eddigi életed fordulópontjaira, amikor nyakig benne voltál a dolgok sűrűjében. Ki, vagy kik voltak azok akik érdemi segítséget adtak? Mi volt az a mondat, cselekedet ami kizökkentett téged a holtpontról, megadva azt a lökést ami aztán helyes irányba terelt.
Amikor a hasonló helyzeteimre gondolok, mondatok köszönnek vissza. Ami közös bennük, a döbbenet amit kiváltottak bennem. Némelyik  felért egy csattanós pofonnal. Ne durva kijelentésekre gondolj. Ezek egyenes, nem hosszúlére engedett, kijózanító mondatok voltak. Jó időben!  Gondolkodásra, az addigi döntésem felülbírálására, és új irány keresésére késztettek.
Van hogy az események sűrű átláthatatlan erdejében találjuk magunkat, lehet az  például egy válás, egy szakítás, egy bedőlni látszó vállalkozás, munkahelyi problémák, bármi ami kibillent bennünket a  megszokott életünkből. 

ÚTON-ÚTFÉLEN! Egyedüllét vs farizeus élet! Ajánlások az életed margójára!

LÉLEK PILLANATOK

Kamasz, és fiatal felnőtt koromban, visszatérő problémát jelentettek, 
a környezetemben élők megállapításai,
„Nem kell mindent a szívedre venni.” 
„Nem kell mindent észrevenni.” 
„Mit rágódsz ezen a semmiségen.”
A végeredmény minden esetben az lett, hogy elhallgattam, csöndben maradtam. Mit akarok én az én kis semmis-ségeimmel. Hiszen mindenki másnak jóval több, nagyobb baja van! Csöndben szépen félre tettem a problémám. A ki nem mondott fájdalmamról azt hittem jelentéktelen a körülöttem élők nagy horderejű gondjaihoz viszonyítva. 

TUDOMÁNYOS ÁLCA, A LEGÚJABB ÁTVERÉS. Avagy mikor is kezdj el kételkedni a tanító és a tanítás igazában.

Egyre több spirituális irányzat tűzi zászlajára a szeretetet, boldogságot mint megvalósítandó értékeket. Sokat ígérő szép szavak, amik legtöbbünknél egyfajta vágyódást alakítanak ki, jó lenne érezni hogy elfogadnak úgy, és olyannak amilyenek vagyunk. Jó lenne fájdalmas tartalmainkat feledni, önmagunkat megtisztítani, könnyebbé szerethetőbbé válni. Legtöbben ezzel a titkos reménnyel indulunk el, a meghirdetett alkalomra, ahol barátságos, kellemes arcú emberek mondják el miért is jó nekünk az, ha negatív érzelmeinket a sutba dobva idilli szeretetben élünk . Legtöbbször  gyors felejtésére,azonnali megbocsátásra, átmenet nélküli elengedésre késztetve bennünket! Elmondják hogy mindez egy egyszerű tudományos tényeken alapszik, hallunk pár okosnak tűnő ám legtöbb esetben érthetetlen mondatod, ami után szent meggyőződésünké válik, „Igen jó helyen vagyok,itt és most megtanítják hogy hozzam rendbe az életem,nem lesz több bánat, harag sértődöttség”.

LILITH TÖRTÉNETE avagy mi is történt Éva teremtése előtt!

Napjaink asszonyai lányai közül sokan úgy gondolják hogy a bibliai teremtés-történet, amikor is Isten Ádám oldalbordájából meg-teremtette Évát, a magyarázata annak hogy Éva egyenrangú Ádámmal. 
"A történelmet a győztesek írják" tartja a mondás, és ez így is van. A Biblia is azon emberek által leírt történetek gyűjteménye, akiknek módjukban állt megörökíteni ismereteiket....de mi a helyzet azokkal a részekkel amik akarva, akaratlanul, de kimaradtak...... Az Éva előtt létezett 'ősasszonyról' Lilithről nem beszél a Biblia....pedig hát ő volt az, akit Isten Ádámnak társul szánt!

"A TAPINTAT A SZERETET BIMBÓS ÁGA."


Ha lassan kiejted a szót, megérzed a dallamát. Amilyen szép szó a tapintat, annyira fontos  - lenne - a ma embere számára hogy  alkalmazza. Egyfajta emberi érzékenységet jelent, a másik megértését, finomságot, lelki tisztaságot, jóindulatot. Ezek a tulajdonságok  sajnos nem valami népszerűek manapság. 

Mindenki a szeretetről beszél, közben többen élnek egyedül magányosan, mint valaha. Mindenki megértésről elfogadásról beszél, közben sokan észre sem veszik, hogy napi szinten bántanak meg embereket. A tapintat,  a másik ember csendjének megértésében, emberi értékeinek elfogadásában nyilvánul meg, nem üres mondatokban.  Ha a mondataid mögött nincs tett, akkor azok üres frázisok, nem más mint figyelemfelkeltés. 

TANULHATÓ!

A tapintat az együttélés diplomáciája, írja Vass Albert. Tanulhtó, nem kell mást tenni csak figyelni....... a másik emberre, akit lehet hogy a barátnődnek, feleségednek, gyermekednek, munkatársadnak nevezel.
Hogyan?  Pl. Ha valakin valami feltűnést keltően nem szép, ne add ezt minden áron tudtára, mert lehet hogy megsérted vele. 
Ne nevezd  másikat 'drágámnak',  'édesnek' vagy 'kedvesnek', tiszteld meg őt azzal hogy a nevén szólítod! Ne hozz lealacsonyító helyzetbe embereket! Olyan ez mint  amikor az ősidők osztályos nővérei le "egyeskézték", "hármaskázták" a betegeket. Személytelen, embertelen. 
Ha látod hogy a másiknak magánéleti problémája van, ne légy tolakodó. Fogadd el ha nem akar a dolgairól beszélni. Mindenkit megillet az intimitás joga. 
Ha munkatársad beteg,  viselkedj vele szeretetettel. Ha nem érdekel mi van vele - mert nem kötelező hogy érdekeljen-,  ne mutass irányába látszat érdeklődést. A beteg ember jobban monitorozza környezetét észre veszi a hamis mosolyokat, jókívánságokat.  
A tapintatos ember  elfogadó akkor is amikor beszél, és akkor is ha hallgat. A tapintat olyan emberi minőség, ami folyton figyelmeztet bennünket, hogy mi sok, mi kevés, mit szabad és mit nem, hogy mi fáj a másiknak. Jó ha megbúvik viselkedésünkben, szavainkban....hallgatásunkban...



Cím idézete: Gazdag Erzsi