Szakítás előtt, közben, vagy után.

Megromlott házasság, amiről a benne élők egyike másika 'nem tudja', 'nem is gondolja', hogy  megromlott. Van persze hogy fojtogatóvá válik egy egy helyzet, ilyenkor a legegyszerűbben alkalmazott módszer, egyfajta én-szűkítő magatartást felvenni, és még jobban alkalmazkodni. "Majd csak alakul valahogy." A hölgyek nagy hányada ilyenkor hajlamos önmagában keresni a hibát, "Mit nem tettem jól?" "Biztosan én!" "Biztosan bennem!"

A  tarthatatlanná vált állapot, előbb vagy utóbb kicsikarja a változtatási szándékot. Leginkább akkor, amikor  már nincs hova szűkíteni énhatárokat. Sokak, a legkönnyebb ellenállás felé haladva, ebben a kétséges helyzetben figyelnek fel  a varázsmódszerekre! Adjunk hálát.....

mindennap többször adjunk hálát, akkor majd jobb lesz! Mondjuk hétfőről keddre virradóra sokaknak eléggé meg kellene erőszakolni magát hogy rózsaszín ködfelhőbe burkolózva, hálát rebegjen azért hogy a másik ma éppen emberszámba vette.....

Könyvek tömkelege foglalkozik azzal miképp tudunk az életben sikereket elérni, hogyan tudjuk kellemesebbé tenni életünket. Ezek legtöbbje a miénktől teljesen eltérő kultúrákban íródott. Ami persze nem azt jelenti nálunk nem alkalamazható. Az e könyvekben közzé tett módszereket használó lelki segítők egyike másika be is ismeri, hogy a módszerek kis számú magyar embernél alkalmazhatók, vagy csak részben alkalamzhatók. Ennek okai többek között, a kultúránként eltérő családmodellben keresendők. Az is tény, hogy átmeneti javulást hozhatnak ezek a módszerek, mert az egyik fél önkontrollja, önreflexója megnő, vagyis képessé válik több negatívumot befogadni.....egy darabig...

Bárhol is él egy hölgy a világban, amiben nincs különbség...

• Szakítás körüli helyzetben  mindenki képes eldönteni, hogy mi az, amit szeretne. 
• Amennyiben ez megtörtént, képessé válik döntést is hozni. Döntés nélkül nem megy! És jobb ha  mi hozzuk meg, mintsem az 'élet' kényszerítse ki, mert ez utóbbi esetben nem lesz teljes rálátásunk a dolgainkra. El lehet persze  odázni, és  próbálkozni, és újrapróbálkozni, aki úgy képes ezt megtenni, hogy közben fájdalom mentesen  idomul a helyzethez, tegye! 

Csodamódszer ide vagy oda, döntéshelyzetekben, illetve jövőbeli céljaink meghatározásához nincs másra szükségünk, mint önismeretre. Igényeink, szándékaink, személyiségünk ismeretére. Amennyiben ezt nem tesszük meg, párkapcsolati tekintetben nagy eséllyel, ismételten ugyanolyan, vagy nagyon hasonló helyzetben találjuk magunkat.
Ehhez pedig sokkal inkább van köze az önsimerethiánynak, önértékelési problémáknak, az ebből adódó helytelen helyzetértelmezéseknek,  mint bárminemű csodamódszernek.  Mindannyiunknak sikeres önmunkát kívánok!

Köszönöm a figyelmedet:
Ilda

-->