Ha valaki/bárki elmegy egy rendezvényre, azért teszi mert érdeklődik aziránt a téma iránt amit a szervezők célként fogalmaztak meg. Így voltam én is a Boldogság mesterkurzussal. Izgalmas téma, talán nincs is ember a földön, aki ne szeretne boldog lenni. A neves előadók között ott volt Feldmár András, és Müller Péter! Sokszor és sokat olvasok tőlük, a mindennapjaim vendégei!
Eddigi életem tapasztalata hogy a boldogság a percek és pillanatok résztvevője! Talán ott és akkor nem is tudom hogy ez itt a boldogság, csak valahogy jól érzem magam benne, és amikor bizonyos idő eltelik az életemből, és számvetést végezve mondom ki, hogy igen az akkor egy boldog pillanat, perc, időszak volt.
Az ember nem lehet folyamatosan boldog, nem lehet állandóan eufóriában élni. Egyébként pedig a boldogság maga is csak úgy jelenhet meg, hogy van mellette boldogtalanság is, e nélkül nem is létezne. Ha nem lenne boldogtalanság akkor boldogság sem lenne, hiszen nem lehetne mihez viszonyítani…..
….Indultam hát azzal a titkos reménnyel, hogy Feldmár, önálló emberi lénynek, nem pedig egy komplex szerves massza részének néz, és megosztja gondolatait velem (veled) itt és most a boldogságról!
Egyszerű, az emberiséget évezredek óta foglalkoztató kérdéssel kezdte.
„Miért teremtett embert az isten!” A kérdésre adott válasz rendhagyó volt: „Azért hogy őt dicsőítsük. Hogy úgy csináljunk mintha”.
Szinte nincs nap az életemben hogy ne ezt tapasztalnám, mindenki szerepet játszik, úgy csinál mintha. Mintha jó lenne, mintha elfogadná, mintha……gyakran azon kapom magam hogy nézem a másikat, és azon gondolkodom hogy ő tudja-e hogy most éppen kicsoda, vagy micsoda…..miközben magamat fixírozom azért hogy realizáljam akkor és ott ki/mi vagyok…. „azért hogy dicsőítsük és úgy csináljunk mintha”.
„Úgy csinálni mintha boldogok lennénk.” mondta. Nevetni és azt gondolni, hogy ez a boldogság, és mindezt elhitetni magammal.
„ELŐBB A BOLDOGSÁG…AZTÁN A NEVETÉS.” folytatta!
A témával szoros összefüggésben beszélt a depresszió kialakulásának okairól. Ellentétben a hagyományos pszihológiával, Feldmár szerint a depresszió nem betegség, szerinte a depresszió alapját a környezet részéről történő elnyomás, a hatalomnak hiánya,, a szolgaság érzete, a szeretet hiánya adja - ami leginkább a gyermekkori családi nevelés szeretethiányos, sokszor autoriter, nem elfogadó voltának következménye -. A depressziót kiváltó okok között legelső, hogy ezekről a lelki fájdalmakról nem szabad beszélni, a belső érzéseket fájdalmat el kell takarni egy „Csináljunk úgy mintha” viselkedéssel. A környezet elvárásai elveszik az embertől az önmagához való jogát.
Hogy mi a boldogság? A „ BOLDOGSÁG, HATALOM MAGAM FELETT” mondta.
Boldogság az az emberi jog, amikor az egyén képes rendelkezni önmaga felett. Ha olyan munkát választ, amit jókedvvel végez, ha olyan emberek között van akik, úgy és olyannak fogadják el amilyen, ha szeretik, és viszont szeret.
„A szeretet nem egy érzés, a szeret munka, munka azért, hogy a másiknak könnyebb legyen velem!” A szeretet nem alapulhat félelmen, a szeretethez egyfajta bátorság kell, beszélgetni a másikkal, figyelni rá! Az emberek félnek ettől. Félnek a szeretettől, így tulajdonképpen a boldogságtól is. Ahhoz hogy boldogok legyünk bátornak kell lennünk annyira hogy beszélgessünk. „Bátorság nélkül nem lehet beszélgetni, csak csevegni” mondta, az embereknek nincs bátorsága megnyilvánulni, önmagunknak lenni..
„Úgy csinálnak, mintha beszélgetnének”…..
"A boldogság nem jelenti azt hogy nincs félelem." A boldogság bátorság. " A bátor ember azt csinál amit akar, függetlenül attól hogy fél."Nem úgy csinál mintha....valóban él, szeret, dönt, választ, van joga mindehhez és van joga önmaga felett.
Útravalóul két lényeges gondolata
„Nem kell belegyömöszölni a másikat a saját kategóriáimba! "
„Mindenki maga tudja hogy mi a legjobb neki!”
„Mindenki maga tudja hogy mi a legjobb neki!”
Igen. Mi egyénenként és közösen, a másik számára azt a környezetet személyesítjük meg, aminek, a vélt vagy valós elvárásai alapján próbál létezni az illető. Ez mindenkire igaz.
Ne gyömyöszöljünk hát…
A szünetben szomszédom megjegyezte....
„..mi lenne ha mindenki azt csinálná amit akar, társadalomban élünk” Igen értem amit mondasz, válaszoltam . Véleményem szerint, Feldmár koncepciójának alapját a felelősségteljes önálló döntéseket hozó, a másikat elfogadó, nem kiközösítő megbélyegző egyén, és társadalom képezi.
Gondolatai pontosan ezért veszélyesek, mert lehetségesnek tartja, hogy adott közösségben felnőtt felelősségteljesen önállóan gondolkodó emberek élhetnének, akik személyes döntéseiket életüket a boldogság iránti jogukként, önállóan szabadon élik meg..
Előadása közben úgy éreztem hogy hozzám nem mit egy homogén massza részmasszájához, hanem mint önálló emberi lényhez beszélt....hálásan köszönöm neki...nagy kincs ez nekem....napjainkban alig, csak nagyon ritkán fordul elő velem....
A teljesség igénye nélkül Feldmár Andrásról!
Feldmár András Kanadában élő matematikus, pszichológus, pszichoterapeuta. aki ellenzi a pszichiátria hagyományos vonalának praxisát, a betegségek, ezzel együtt az ember címkézését.
Számos jelentős terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Feldmár munkatársaival, arra keresi a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett, élő gyengéd, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni és visszatalálni a hétköznapok boldogságába. Hivatásában alkalmaz alternatív és tradicionális módszereket, melyeket különféle kultúrák vallások gyógyítói, papjai, sámánjai használtak és használnak ma is. Elismeri az LSD szakértő felügyelettel történő, terápiás szempontból indokolt használatát.
Feldmár hatására jött létre a Soteria hálózat magyarországi tagja, a Soteria Alapítvány http://www.soteria.hu/, amely 1995 óta segíti a mentális problémákkal küzdő embereket. 2006-ban jött létre nevét viselő szellemi műhely, a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet http://www.feldmarintezet.hu/ azért dolgozik, hogy hazánkban is minél többen ismerhessék meg ezt a gondolkodásmódot, ezzel együtt részesei lehessenek annak a szellemi élménynek, amit a szabad, őszinte, kötöttségek és szégyenérzet nélküli kommunikáció adhat az embernek.