Napéjegyenlőségről beszélünk amikor bolygónk minkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett . A Napteljes ekintélyével átlép a Mérleg jegyébe. (A napéjegyenlőség rituáléit 21 - 23 között érdemes tartani.)
AZ ŐSI SZOKÁSOK
KELTÁKNÁL
A Kelták többisten hívő nép voltak. Az őszi napéjegyelőség, a gazdag aratás megköszönésére, az utolsó betakarítási nap köszöntésére szolgáló ünep volt, amikor is hálát adtak a bő termésért a Földanyának. A szántőföldeken elégettek egy bábut, így semmisítve meg, a gabonaisten testét. Őszi gyümölcsökből, falevelekből oltárt emeltek, gyertyát gyújtottak az ünnep tiszteletére. Elzarándokoltak a temetőkbe, ott tüzet gyújtva elijesztették az ártó szellemeket. Varázspraktikáikhoz ilyenkor gyűjtötték össze az őszi erdőben található bogyókat, gyökereket. Aratás során az utolsó kéve nyakát ( "nyakvágás"néven ismert ) közösen vágták el, úgy hogy messziről többen dobták rá az arató szerszámot, közösen vállalva a "gyilkosságot", megerősítve a közösségi érzést, az összetartozást. Aztán a levágott nyakat (utolós kévét)behozták, vízbe mártották így kértek a következő évre esőt.
HAZÁNKBAN
Őseink pusztában élő népek, és egyistenhívők voltak. Kapcsolatot Istennel, és a szellemi világ lényeivel a táltosokon keresztül tartották. 'Mindenek Ura' mindenhol ott volt, mindent uralt, ennek ellenére kötődtek a szellemvilág lényeihez, illetve az égitesteknek, a mennynek, erdőknek, különböző szakrális helyeknek is nagy szerepe volt a hiedelemvilágukban. (Hasonlóan az ősi tibeti hitvilághoz.). Életük eggyé olvadt a természettel, tisztelték annak minden megynyilváulási formáját, de nem imádták a természet lényeit. Az őszi napéjeygenlőség során a táltos a szegényebb családoknak pogácsát osztott. Ez a nap a gyümölcsérés, a beérett termés, a szüret és a megnyugvás ünnepe volt. Úgy tartották ha ez a nap napfényes jó lesz a bortermés. Az ünepek során köszöntő és elköszönő énekeket énekeltek.
Erre az időszakra tehető az elköszönés ünnep. Ettől a naptól hosszabbak az éjszakák, a befelé fordulás időszaka következett. Ez az időszak volt, amikor megemlékeztek őseikről.
Ünnepet, ha megülsz, Őseidről meg-emlékezz, Öreg Puszta Atyánkról meg-emlékezz, Szépmező Szárnyáról megemlékezz, Csillagösvényre lépőről megemlékezz, Kantárfejét földbe tegyed, Fegyvereit ne feledjed, Áldozz fehérborral, Lelküknek ajánljad, Ételed birka levese legyen, Őseid hite, szokása szerint!
ELKÖSZÖNŐ ÉNEK
Ne kérdezd Ember hol van, merre jár, Táltos lovat küldött érte Szél Kagán. Éjjfekete csődört, híres hősnek valót, Csillagösvényen messze nyargalót, Hősök Mulató Meze-jén, Arany Atyánk előtt, Az a fekete táltos letette őt, Hírét-nevét, tetteit mi soroljuk el Neked, Atyánk, Fogadd őt szívesen, és az ő lelke viseljen gondot reánk.
RÁNK MARADT PRAKTIKÁK
Mivel az őszi napéjegyenlőség termékenységi ünnep volt, a rituálék során is a termékenység, bőség, gyarapodás kérése volt a középpontban. Ma sincs ez másként.A termékenység rituálénak három alapvető formája ismert,
- A megélhetéssel, javakkal összefüggő kérések.
- A gyermekáldással kapcsolatos kérések.
- És a szellemi képességekkel összefüggő kérések.
A rituálé kellékei egy legalább 20 cm sötét lila gyertya, két maroknyi szurokfű , faszén/ egy kis tűzálló tál, alma. A rituálét érdemes a természetben végezni. Van akik varázskörben, van akik pentagrammban végzik (maguk köré rajzolva a szimbólumokat.) Miután a szimbólumok rajzolása megtörtént, a gyertyával a kis tálban lévő faszenet meggyújtják, a tisztánlátást kérő elmondja kérését (Biztosan található az interneten erre nézve szöveg, magam a saját szövegezésű kérés/kántálás híve vagyok.) Amikor a faszén parázslik, ráhintik a szurokfüvet miközben a szurokfű füstöl, az almát félbe vágják hat magát elfogyasztják , elképzelve hogy minden egyes mag mélyebbre, és mélyebbre visz, legvégül nem marad más mint a csend. ( Az ezt követő meditációs szakasz egyéni ideig tart.) A révületből/meditációól kijőve az almát a helyszínen eltemetik.
A gyertya tövig kell égjen.
A gyertya tövig kell égjen.
