Ha lassan kiejted a szót, megérzed a dallamát. Amilyen szép szó a tapintat, annyira fontos - lenne - a ma embere számára hogy alkalmazza. Egyfajta emberi érzékenységet jelent, a másik megértését, finomságot, lelki tisztaságot, jóindulatot. Ezek a tulajdonságok sajnos nem valami népszerűek manapság.
Mindenki a szeretetről beszél, közben többen élnek egyedül magányosan, mint valaha. Mindenki megértésről elfogadásról beszél, közben sokan észre sem veszik, hogy napi szinten bántanak meg embereket. A tapintat, a másik ember csendjének megértésében, emberi értékeinek elfogadásában nyilvánul meg, nem üres mondatokban. Ha a mondataid mögött nincs tett, akkor azok üres frázisok, nem más mint figyelemfelkeltés.
TANULHATÓ!
A tapintat az együttélés diplomáciája, írja Vass Albert. Tanulhtó, nem kell mást tenni csak figyelni....... a másik emberre, akit lehet hogy a barátnődnek, feleségednek, gyermekednek, munkatársadnak nevezel.
Hogyan? Pl. Ha valakin valami feltűnést keltően nem szép, ne add ezt minden áron tudtára, mert lehet hogy megsérted vele.
Ne nevezd másikat 'drágámnak', 'édesnek' vagy 'kedvesnek', tiszteld meg őt azzal hogy a nevén szólítod! Ne hozz lealacsonyító helyzetbe embereket! Olyan ez mint amikor az ősidők osztályos nővérei le "egyeskézték", "hármaskázták" a betegeket. Személytelen, embertelen.
Ha látod hogy a másiknak magánéleti problémája van, ne légy tolakodó. Fogadd el ha nem akar a dolgairól beszélni. Mindenkit megillet az intimitás joga.
Ha munkatársad beteg, viselkedj vele szeretetettel. Ha nem érdekel mi van vele - mert nem kötelező hogy érdekeljen-, ne mutass irányába látszat érdeklődést. A beteg ember jobban monitorozza környezetét észre veszi a hamis mosolyokat, jókívánságokat.
A tapintatos ember elfogadó akkor is amikor beszél, és akkor is ha hallgat. A tapintat olyan emberi minőség, ami folyton figyelmeztet bennünket, hogy mi sok, mi kevés, mit szabad és mit nem, hogy mi fáj a másiknak. Jó ha megbúvik viselkedésünkben, szavainkban....hallgatásunkban...
Cím idézete: Gazdag Erzsi
