Van úgy hogy a jószándék kevés! Terítéken a kritikai gondolkodás!

A "szeretet korát" éljük, kevés szó esik a kritikai gondolkodásról, és ha ez meg is történik, a  mondatok mögött hol gúnyos, hol ítélkező, hol védekező felhangokat lehet hallani."Én nem kritizálok senkit, nem vagyok olyan!"
Nem is erről van szó!
Amikor kritikai képességről beszélünk, nem egy érzelmi indíttatású ítélet alkotásról, és nem is önismereti hiányosságból adódó, kompenzációról van szó (Pl : Én vagyok a legjobb , más mindenki ilyen meg olyan.A kritikus szemléletmód, egy gondolkodási minőség, ami a mentális terület önellenőrző funkcióját végzi. Aki kritikusan gondolkodik, az minden esetben áttekinti a szituációban meglévő (vállalkozás, családi élet, stb) összes momentumot, és ez alapján értékel, mindent, és mindenkit. 
Amennyiben kritikusan gondolkodunk, az  eligazít bennünket, a jelenségek, lehetőségek helyességének, hasznosságának, célravezetőségének megítélésben. E képességünk segít nekünk abban, hogy a megfelelő döntést hozzuk, vagy a megfelelő személyt válasszuk bármiféle helyzetről is legyen szó.  Ez a fajta gondolkodási minőség számos munkakör (többségében vezetői) alapját képezi.

Ami nem..
Amikor nem kritikus szemléletről, hanem egy többségében érzelmi indíttatású önfényező, másokat lekicsinylő magatartással találkozunk, akkor a "Mi a véleményed?" kérdésre a válaszok hasonlóan kezdődnek:
 -  Szerintem ez....
 -  Én nem ezt, és nem így...
 -  Van egy ismerősöm aki....
 -  Láttam már olyat aki....
 -  Igen de......
 -  Ez hülyeség ( butaság stb ) én így csinálom...
Közös bennük az 'Én', a 'Nekem' kezdetű, a 'de' szócskával folytatódó, " A láttam már olyan embert akinek bőr van a nyakán." nagyságrendű mondat. Az illető szubjektív, hozzáértést, jártasságot nélkülöző, a témában sem komplex tapasztalattal, sem egyéb ismeretanyaggal nem rendelkező, öntetszelgő ember, aki akkor és ott legtöbbször nagysága tudatában nyilatkozik.

Ami igen...
Amennyiben a megkérdezett fél valóban kritikusan gondolkodik, minden esetben összegzi a hallottakat. Sosem tüzel muníció nélkül, mint a valamikori amerikai western filmekben. 
 -  Elismétli a kérdező által mondottakat...
 -  Rá kérdez hogy van -e még valami amit....
 -  Összegez...
 -  Több szempontot figyelembe vesz, mielőtt válaszol, és ezeket a
     szempontokat meg is osztja a másikkal.
 -  Jól érzékelhetően, egyfajta távolságot tart önmaga, és a 
    kérdéses téma között.
 - Gondolatai közlésekor , összetett hivatkozási alapokat  hallasz. 
 - Többször kérdez, összegez, majd visszacsatol,  önmagát is 
   ellenőrizvén.
 - A válasz sohasem én kiindulású ( mivel nem róla, hanem egy
   másik emberről van szó). 
Az "Én így." " Én úgy. " kezdetű mondat sosem kritika, hiszen az illető, ebben a helyzetben is csak magával, és nem a válaszra szorulóval foglalkozikA fentiekből jól kivehető hogy a kritikus gondolkodás elemző jellegű.

Kitől fogadjuk el.....
Ha egy számsor összeadásának helyességét akarjuk megbeszélni valakivel, akkor érdemes olyan emberhez menni  aki tud számolni
Triviális a  fenti példa, mégis  ha a kérdéses  élethelyzetben megkérdezünk valakit, ne olyan ember legyen, aki a témában járatlan, vagy bármi módon érintett. 
Amikor építő jellegű kritikáról van szó, a jószándék önmagában kevés, szinte semmi.  Hangsúly az objektivitáson, a valós segítségnyújtáson van! Amennyiben a kritika következtében haragot, ellenséges érzelmet érzünk, érdemes feltenni magunknak a kérdést: Miért érzek így? Lehet hogy a megállapítás helyes?

"A kritika értelmes és fontos visszajelzés, amely előrevihet bennünket. De csak akkor, ha úgy adják elő, hogy be tudjuk fogadni, és meg tudjuk emészteni. Az építő kritika mindig a teljesítményre vagy az eredményre irányul."
(Barbara Berckhan )


Szeretettel feléd




-->

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

LILITH TÖRTÉNETE avagy mi is történt Éva teremtése előtt!

Rendhagyó újévi jókívánság! TEREMTS!

Ra Ma Da Sa Sa Say So Hung - Mantra